Városunk bemutatása

Nagykálló Város Nyíregyházától 14 km-re Dél-keletre fekszik, a 4911-es számú úton, illetve vasúton könnyen megközelíthetõ.

A nagy múltú település története során hosszú ideig töltött be jelentõs közigazgatási és kulturális központi szerepet Szabolcs megye székhelyeként. Vezetõ pozícióját elveszítve - fõleg Nyíregyháza gyors fejlõdése miatt - megrekedt, de a lakosság áldozatkészsége és tenni akarása révén 1989. március 1-jén visszanyerte városi rangját. Ma valamivel több, mint 10000 lakója van, és némiképp Nyíregyháza megyei jogú várost is mentesítve, vonzást gyakorol a környezõ településekre. Azonban, bár városi rangra emelkedett, sok tennivaló van még, hogy a település elérje azt az ellátottsági szintet, amely egy várostól joggal elvárható.

Demográfiai adatok

A lakónépesség száma: 10588 fõ, amelynek természetes fogyását a belföldi vándorlási különbözet ellensúlyozza. A háztartások száma 3516. A 14 év alattiak (20 %) és a 60 év felettiek (18%) magas aránya következtében magas az eltartottak aránya, ami fokozott terheket ró az aktív keresõkre.

Oktatás

A város középiskoláiban tanuló 1500 diák hosszabb távon is biztosíthatja a munkaerõ utánpótlását. Jelenleg is képeznek szabó-varró szakmunkásokat, középfokú közgazdasági, pénzügyi-számviteli és számítástechnikai szakembereket. Országosan elismert a német két tanítási nyelvû gimnáziumunk, ahol jelenleg is folyik olasz, angol és francia nyelvoktatás.

Infrastruktúra

A település infrastruktúrája az elmúlt évtizedben sokat fejlõdött.

A településen található 3478 lakásnak 99 %-a be van kapcsolva a közüzemi vízhálózatba. Ez az érték az országos átlagnál is magasabb. Bár a közüzemi szennyvíz-csatorna hálózatra való 46 %-os rákötöttségi arány alacsonynak tûnik, még így is jóval meghaladja a régiós átlagot. A háztartások 56 %-a van rákötve a vezetékes gázhálózatra.

Nagykállóban az ezer lakosra jutó távbeszélõ fõvonalak száma 224 darab, amely alig marad el a megyei átlagtól.

Az autópálya Nagykálló Város közigazgatási területére érkezésével szinte egy idõben (2006-2007) elkezdõdik a Nyírbátort Nyíregyházával összekötõ, városunkat elkerülõ út építése is. Így Nagykálló egy gyorsforgalmú úttal közvetlen összeköttetésben lesz a vajai határátkelõvel Romániába, valamint le-felhajtó csomóponttal csatlakozik az M3-as autópályához.

Mezõgazdaság

Bár Nagykállóban az ipar szerepe nagyobb, mint a környezõ településeken, még mindig mezõgazdasági jellegûnek mondható, mivel a foglalkoztatottak közel háromnegyede az agrárágazatban dolgozik.

A városban a vállalkozások elterjedtsége a megyei átlaghoz hasonló. Ezer lakosra itt is 4 mezõgazdasági tevékenység végzésére kiváltott egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkezõ személy jut. Az elõbbiek mellett azonban jóval többen kapcsolódnak a mezõgazdasághoz, fõként jövedelem-kiegészítésként, de nem kevesen fõ megélhetési forrásként is. E gazdaságok átlagosan azonban kisméretûek, több mint hetven százaléka 5 hektár alatti, egy tizede pedig az egy hektárt sem éri el. Vannak azonban olyan, nagy földterülettel rendelkezõ egyéni vállalkozások is, amelyek jelentõs árbevételre tesznek szert.

A használt földterületek mûvelési ágak közötti megoszlására jellemzõ a szántóföldek nagy aránya, amelyet a gyümölcsös telepítések követnek. Ezen területeken legnagyobb mértékben almát termelnek a gazdák, amely a szabolcsi vidéknek is jellegzetessége.

Ipar

A térség GDP-jének kevesebb, mint 30 %- át adja az ipar, amely arány alacsonyabb az országos átlagnál.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye az országos ipari foglalkoztatott létszámnak 4,1%-át, az ipari termelés értékének pedig csupán 2,8%-át adja, ami elmarad a megye országon belüli területi és népességi arányától. Ez az egyik legkevésbé iparosodott térség Magyarországon, amit az ipar foglalkoztatásban betöltött alacsony szerepe is mutat.

A kistérségben a települések között azonban jelentõs különbségek vannak: az ipar foglalkoztatásban betöltött szerepe Nagykállóban a legmagasabb, de még itt is jelentõsen elmarad az országos átlagtól.

Az ipar ágazatok szerinti megoszlását vizsgálva megállapítható, hogy a megyében a 49 fõnél nagyobb vállalkozások termelésének több mint 96%-át a feldolgozóipar teszi ki, kevesebb, mint 4%-át állítja elõ az energiaszektor.

Nagykálló erõteljesen feldolgozóipar orientált, alapvetõen a mezõgazdasági termékfeldolgozás és a könnyûipari tevékenységek jelenléte jellemzõ. Az ipar szerkezetében tehát az élelmiszer-, valamint a textilipar (textil, ruházati termékek gyártása) dominál.

Településünkön található a Benetton Ungheria Kft, a Benetton magyarországi leányvállalatának székhelye, a térség legnagyobb számú munkaerõt foglalkoztató vállalata.

Szolgáltatások

A megye gazdaságában szintén lényeges szerepet töltenek be a szolgáltató ágak, a GDP gazdasági ágak szerinti megoszlása szerint részesedésük 61,6 %, ami csak kis mértékben marad el az országos átlagtól (62,4%).

Nagykállóban a kiskereskedelmi üzletek lakosságarányos száma elmarad a megyei átlagtól. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye kiskereskedelmi üzlethálózatának struktúrája kis mértékben eltér az országostól: magasabb az élelmiszer- és élelmiszerjellegû vegyes üzletek, valamint a használtcikk üzletek aránya. Ez a jelenség Nagykállóra is jellemzõ. A városban a megyei arányt is meghaladó mértékû az élelmiszer jellegû üzletek aránya az összes kiskereskedelmi üzleten belül, átlagosan az üzletek több mint egyharmada élelmiszer jellegû.